Az időskort gyakran illetik olyan kifejezésekkel, mint az élet alkonya, hajlott kor, őszidő, aranykor, második gyerekkor stb. Az utóbbi évtizedekben az időskor határai azonban átalakultak, megváltoztak, az életkor pedig egyre jobban kitolódik.
Az egészségügyi Világszervezet (WHO) az időskort az alábbi fázisokra osztja:
- 60-75 év idősödő kor v. korai öregkor
- 75-90 év időskor vagy késői öregkor
- 90+ aggkor
Mára az időskor megítélésében is változás történt. Igaz, uralkodik egyfajta „fiatalság kultusz”, ami miatt az idősebbeket sokszor „C vágányra teszik” szakmailag és társadalmilag egyaránt. Ennek ellenpontjaként viszont szerencsére jelen van az időskor irányába mutatott kedves, figyelmes és tiszteletteljes hozzáállás is. Ha a magyar irodalomból veszünk néhány példát az időskorú emberek ábrázolásáról, akkor láthatjuk, (pl. Sánta Ferenc, Móricz Zsigmond) úgy ír róluk, mint akiknek szerepük csak a lemondás, az áldozatvállalás és a személyiségük feleslegessé válása. Pedig milyen érdekes, hogy pl. sok tudós, egyetemi oktató, vagy más szakma képviselője már hatvan év felett ér ereje teljébe és teljesedik ki hivatásában!
Mára megdőlt már az a tétel is, hogy öregként nem lehet már új ismereteket elsajátítani, pedig az időskorban ott van a tanulás lehetősége. Sokan ebben az életszakaszban ismerkednek meg pl. egy új nyelvvel, új kézműves hobbival, digitális technikával stb. És idős korunk nem kell, hogy együtt járjon az elmagányosodással sem! Lehetnek új társas kapcsolataink, sőt az sem ritka, ha valakire még rátalál a szerelem, hiszen időskorban már egészen más lehet az érzelmi kiteljesedés is. Vagyis az időskornak is megvannak a fejlődéslélektani mozzanatai, pont úgy, mint az azt megelőző összes korszaknak. És ezekről a fejlődési szakaszokról megváltozott a tudományos felfogás is: ma már azt vallja a tudomány, hogy az ember születésétől kezdve fejlődik, minden egyes fejlődéslélektani szakasz egy új fejlődési szint, így tehát az időskor is az. Noha az emberekben jelen van az érzés, hogy az öregkor az élet alkonya, amivel visszavonhatatlanul véget ér minden.
Vannak idősek, akikre a körülményeik, a környezetük, nehéz feladatokat tesz. Sokan segítik felnőtt gyermekeiket, vigyáznak az unokákra még akkor is, ha már fáradtak, vagy ha már nem megy olyan könnyedén, mint néhány évvel korábban az ilyenfajta extra „munka”. A szakemberek szerint sokkal jobb lenne, ha a nagyszülők, dédszülők a szó valódi értelmében élnének! Sokkal jobb lenne, ha azt hallhatnák, hogy „ne kuporgass, ne spórolj tovább”, „élj bátrabban abból, amit összegyűjtöttél”, „éld az életedet pozitívabban és felszabadultabban”! Ez viszont nagyon nehéz! Mert az öregek felé támasztott elvárásoknak történelmi és társadalmi előzményei vannak, melyek kötelékeiből nehéz szabadulni. Pedig az öregkor az élet utolsó szakasza, egy elkerülhetetlen fázis, amit megtapasztal mindenki, hacsak életfolyamatukat nem szakította meg valami ifjúkori esemény. Ez az időszak egyénenként máshogy zajlik. Van, akinek könnyebben, van, akinek nehezebben. Az időskornak rengeteg színárnyalata van: ahány szín, annyi emberi lét! És ezt befolyásolják a genetikai tényezők, az életkörülményeink és az életformánk!
Az időseknek szükségük van életcélra, elfoglaltságra, ami leköti őket mentálisan és fizikailag is, persze figyelembe kell venni az egészségi állapotukat, erőnlétüket és szükségleteiket. Az időseknek szükségük van változatosságra, eseményekre, történésekre. Fontos, hogy megmaradjon a konstruktivitásuk, a szellemiségük, az alkotóképességük! Hogy tapasztalhassanak, tanulhassanak, legyenek társas kapcsolataik!
Sokkal jobb a társadalomnak is, ha boldogabban élnek az öregek! Az öregedés folyamatát el kell fogadni, hiszen ez az élet rendje. De nem mindegy, hogyan éljük meg életünk utolsó éveit, évtizedeit.
A gyermekeik már nagyok, élik a maguk, független életét. Ne csak a felnőtt gyermekeink és unokáink életének könnyítése legyen az életcéljuk! Legyenek kicsit önzőbbek! Húzzák felszínre a saját igényeinket, és ne mondjanak le mindenről másokért! Ha még teljesen önállóak, örüljenek, hogy megadta a sors, hogy időskorunk ellenére különösebb korlátok nélkül éljenek! Ha pedig már vannak akadályozó tényezők, melyek gátolják mindennapi tevékenységükben, akkor ne szégyelljenek segítséget kérni életünk könnyítése céljából!
Az időskornak van fényes oldala is! Használják ki, hogy több szabadidővel rendelkeznek, amit olyan dolgokra fordíthatnak, amiben örömünket lelik! Akár olyasmire, amit még nem ismernek, amit még nem tapasztaltak! Biztos vagyok abban, hogy felnőtt gyermekeknek és unokáiknak is jobb, ha Önök boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak!
Mérlegeljék a lehetőségeinket, a körülményeiket és képességeiket és tegyenek a jobb közérzetért és kellemesebb megélésekért! Az időseknek méltóság és tisztelet jár! Önnek is!
Ha a KARONFOGVA Időskori Támogató Szolgálat szolgáltatásai közül bármelyik segítséget, új lehetőséget jelentene Önnek a mindennapok során, forduljon hozzám bizalommal!
Ha nem akarja kéréseivel családtagjait terhelni, mondja el nekem, hogy mire van szüksége, hátha sikerül közreműködésemmel könnyebbé tenni bizonyos hétköznapi ügyeket!
KARONFOGVA Időskori Támogató Szolgálat
www.karonfogva.hu
+36303740335
Forrás: feol.hu
