Azzal, hogy gyermekből felnőtté válunk, arra nem is gondolunk, hogy ezzel egy időben egy szerepcsere is történik az életünkben.
Hogy mire is gondolok? Arra, hogy egyszer csak a mi feladatunkká válik számtalan olyan dolog, ami korábban a szüleinkké volt.
Mikor egy kedves ismerősömnek elmeséltem, hogy milyen vállalkozást szeretnék indítani, olyan érzésem volt, mintha nem értené, hogy miről is beszélek. Aztán pár nappal később elém állt és ezt mondta: „ Anikó! 3 napja nem térek magamhoz! És tudod miért? Mert addig, amíg nem mondtad el, hogy mivel szeretnél foglalkozni, addig nekem eszembe sem jutott, hogy az én szüleim kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy nekem kelljen segítenem nekik! És ez rémisztő!”
Igen! Ez valóban rémisztő lehet. Főként, amikor belegondolunk a saját helyzetünkbe. És sokszor elég csak a teleírt naptárunkra pillantanunk. Munkaidőben és munka után…Az időnk egyre kevesebb, a szüleink pedig már kevesebbet bírnak. Amikor azzal szembesülünk pl. hogy anya már nem bírja úgy a takarítást, apa már nem érti, hogy mit ír a közműszolgáltató, vagy esetleg már egyikőjüket sem engedjük el szívesen egyedül ügyeket intézni, mert már nem olyan stabil a járásuk…. pedig nemrég még vigyáztak az unokákra, apa ment értük az oviba, sőt, még az unokák szekrényét is ő szerelte össze!
Sokunknak ez a tehetetlen érzés rémisztő. Vannak akik nem is gondolnak erre, és vannak akik őszintén beszélnek erről szüleikkel.
Sokan vannak, akik önhibájukon kívül nem tudnak annyi időt tölteni szüleikkel, mint amennyit szeretnének. Ezt frusztrálónak és igazságtalannak érezzük, főleg akkor, ha szívünk szerint eldobnánk egy csomó feladatot és szaladnánk inkább hozzájuk.
Rossz belekerülni abba a csapdába, hogy a saját életünk logisztikája mellett még arra is időt, energiát szánjunk, hogy most mi adjunk fizikai és lelki támogatást azoknak, akik eddig ezt nekünk adták…..
És mit tehetünk, hogy ezt az időszakot a lehető legjobban vészeljük át?
Gondoljuk végig, hogy mik azok a dolgok, amire a szüleinknek szükségük van. Kérdezzük meg őket, legyünk velük őszinték és kérjük tőlük ugyanezt. Akkor is, ha még szinte kicsattannak az egészségtől! Kell erről a témáról beszélgetni, jobb időben felkészülni, hogy mindkét fél bele tudja kalkulálni a jövőtervezésébe a most még ugyan nem releváns, de belátható időn belül már aktuális teendő lesz.
A Karonfogva szolgáltatásai olyan feladatokat vesz le mindkét fél válláról, melyek átvállalásával több lehetőség adódik a felszabadultabb, kellemesebb, közös időtöltésre szüleinkkel. Hogy ekkor már ne kelljen foglalkozni bevásárlásával, a közműszolgáltató levelével, nem kell az orvoshoz időpontot kérni, vagy patikába szaladni. És mindeközben tudhatjuk azt is, hogy van, aki a megbeszéltek szerinti gyakorisággal, megállapodás szerint meglátogatja szüleinket, elviszi őket boltba, orvoshoz, sétál velük a parkban stb…. így mi a saját dolgainkat intézzük, addig ők is kevesebbet vannak egyedül.
Ha cikkben olvasottak alapján a témában érintettnek érzi magát, látogassa meg honlapomat, vagy lépjen velem kapcsolatba elérhetőségeim bármelyikén.
